Mit jelent ez az irányelv?
Egy szolgáltatás sikeréhez elengedhetetlenül fontos, hogy megfelelő idő és erőforrás álljon rendelkezésedre a tervezési folyamat megvalósításához. A szolgáltatás tervezésére fordított idő amellett, hogy hatással lesz a szolgáltatásod sikerére, nagy mértékben szűkíteni tudja a fejlesztésed hatókörét. A megfelelő tervezéssel beazonosíthatod a legégetőbb problémákat, pontosíthatod a tervezett szolgáltatás funkcióit, optimalizálva ezzel a fejlesztésed kereteit. A tervezésre fordított idő és pénz tehát hatványozottan megtérül a fejlesztés során, jelentősen csökkentve annak időigényét és költségét.
A további szolgáltatási irányelveknél megfogalmazottakat, akkor tudod követni, ha elegendő idő és erőforrás áll rendelkezésedre a tervezés megvalósításához, az irányelvek érvényesítéséhez.
Miért fontos ez az elv?
Amennyiben a fejlesztés során nem áll rendelkezésre megfelelő idő és erőforrás, a tervezés lerövidül. Ez gyakran azt jelenti, hogy egy ötlet felmerülését követően annak hasznossága nem bizonyosodik be, az ötlet megszületését követően azonnal követelmény specifikálásra és műszaki tervezésre kerül sor.
Egy szolgáltatás korai tervezési szakaszában egyszerűen és könnyen tudsz egy fejlesztési ötletet validálni, és amennyiben szükséges, az ötleten még könnyen és olcsón változtatni tudsz, hiszen ekkor még nem történik részletes műszaki definiálás és fejlesztés.
Továbbá megfelelő tervezéssel, a szolgáltatási irányelvek érvényesítésével elérhető, hogy kisebb hatókörű, igazoltan hasznos funkciókkal rendelkező szolgáltatás kerüljön a fejlesztők elé, így olyan szolgáltatás születhet, amelyre tényleges ügyféligény van, hasznossága alátámasztott.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
- Fordíts időt a fejlesztési ötletek felhasználói körének azonosítására, bizonyosodj meg az ötlet hasznosságáról, és a rendelkezésedre álló lehetőségek és keretek között törekedj a szolgáltatási irányelvek lehető legnagyobb mértékben történő érvényesítésére.
Kérdések, amelyeket feltétlenül meg kell tudnod válaszolni:
- Megfelelő idő áll rendelkezésre szolgáltatás megtervezésére?
- Megfelelő erőforrás áll rendelkezésre a szolgáltatás megtervezésére?
- A tervezés során lesz időm a szolgáltatástervezési irányelvek érvényesítésére?
- Amennyiben korlátozott idő és erőforrás áll rendelkezésemre, hogyan tudom az irányelveket a rendelkezésre álló időben a lehető leghatékonyabban megvalósítani?
Mit jelent ez az irányelv?
A szolgáltatás tervezését azzal kezdd, hogy megismered a szolgáltatást igénybe vevő felhasználók tényleges igényeit, értsd meg a megoldani próbált problémát és vizsgáld meg, hogy az adott szolgáltatás hogyan fog illeszkedni az életükbe.
A felhasználókat a tervezési folyamat lehető legkorábbi szakaszában be kell vonni, megismerve igényeiket, azt, hogy ténylegesen mit akarnak elérni. A szakmai és műszaki tervezés során a legfontosabb szempont a felhasználók igényeinek lehető legmagasabb szintű kielégítése. A szolgáltatás kialakítása során folyamatosan tesztelned kell valós felhasználókkal, hogy megértsd, ami számukra fontos.
Miért fontos ez az irányelv?
A megoldani kívánt probléma mély megértése, a felhasználói szempont beemelése a legjobb esélyt nyújtja a felhasználói igények egyszerű és költséghatékony megoldására.
Ha a felhasználókra és a megoldani kívánt problémára - és nem egy konkrét megoldásra - összpontosítasz, akkor gyakran addig ismeretlen dolgokat tudhatsz meg tényleges szükségleteikről.
Előfordulhat, hogy a tényleges probléma nem az, amelyet eredetileg megoldani terveztél. A feltételezéseid korai megerősítése nagy mértékben csökkenti annak az esélyét, hogy rossz szolgáltatást építs.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
- A szolgáltatást tervező csapatnak a lehető legtöbbet meg kell tudnia azokról a problémákról, amelyekkel az állampolgárok az adott helyzetben szembesülnek.
- Felhasználói kutatásokat kell végezniük, hogy megértsék, mire van ténylegesen szükségük az ügyfeleknek, ilyen lehet például a felhasználói interjú, amely segít megérteni az emberek igényeit, fájdalmát és kihívásait.
- Prototípusokat kell építeniük a hipotéziseik mihamarabbi megerősítésére vagy cáfolására.
- Ha rendelkezésre állnak, webanalitika és egyéb kvantitatív adatokat is fel kell használniuk a probléma mélyebb megértése érdekében.
Kérdések, amelyeket feltétlenül meg kell tudnod válaszolni:
- Kik az elsődleges felhasználóim?
- Milyen felhasználói igényeket fog kielégíteni ez a szolgáltatás?
- Miért van szüksége a felhasználóknak erre a szolgáltatásra?
- Kiknek lesz a legnehezebb használni ezt a szolgáltatást?
- Milyen kutatási módszereket kell alkalmaznom?
- Mik a legfontosabb megállapítások?
- Hogyan dokumentáltam a megállapításokat?
- Hol férhetnek hozzá a dokumentációhoz a jövőbeli csapattagok?
- Teszteltem a feltevéseimet valódi vagy potenciális felhasználók bevonásával?
Mit jelent ez az irányelv?
Olyan szolgáltatást alakíts ki, amely az adott életesemény kapcsán a felhasználó felmerült problémáját, igényét egészében kezeli, ha ehhez szükséges, más szervezetekkel is működj együtt.
Tárd fel, hogy a különböző felhasználók hogyan fogják használni az adott szolgáltatást. Egyaránt vedd figyelembe az online, mobil alkalmazáson, telefonon, és személyesen végezhető lépéseket, és arra törekedj, hogy a felhasználó minden lépésével közelebb kerüljön a céljához.
Miért fontos ez az irányelv?
Ha egy szolgáltatás egy adott életesemény kapcsán az emberek felmerülő problémái, igényei közül csak egyet-egyet old meg, és nem komplexen kezeli az igényt, az megnehezíti a felhasználók számára, hogy elérjék a céljukat.
Olyan tervezési, és szolgáltatási megközelítésre van szükség, ami a felhasználók problémájának nem csak egy részét, hanem lehetőleg a teljes problémáját megoldja. Ezért fontos, hogy az adott életesemény megoldásában érintett több csapat, vagy akár szervezet is együttműködjön.
Az irányelv érvényesítése nem jelenti azt, hogy azonnal a tökéletes megoldással kell előállni, a fokozatos és gyakori, kisebb fejlesztések is javíthatnak egy szolgáltatáson, a felhasználói élmény folyamatos javulását eredményezve.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
- Együtt kell működni más csapatokkal és szervezetekkel, ahol ez szükséges a felhasználók teljes problémájának megoldásához.
- Meg kell érteni a szolgáltatást érintő korlátokat — például a vonatkozó jogszabályokat –, és együtt kell működni a megfelelő szakemberekkel a korlátok szükséges mértékű lebontásán.
- Arra kell törekedni, hogy a szolgáltatás a felhasználók valóságának megfelelően legyen felépítve, ne pedig a közigazgatás, vagy a projekt team logikája szerint.
- Arra is törekedni kell, hogy minimálisra csökkentsük azoknak az alkalmaknak a számát, amikor a felhasználóknak ugyanazokat az információkat kell megadniuk többször, például egyszeri bejelentkezés használatával.
- Érdemes transzparensnek lenni a folyamatban lévő munkával kapcsolatban, mert ez megnöveli egy esetleges együttműködés lehetőségét, és csökkenti a párhuzamos fejlesztések esélyét. Így például publikálhatók esettanulmányok, kutatási eredmények, ütemtervek.
- Érthetőnek kell lennie, hogy a szolgáltatásból hogyan épül fel egy olyan user journey (ügyfélút), ami a felhasználók teljes problémáját megoldja.
Kérdések, amelyeket feltétlenül meg kell tudnod válaszolni:
- Jelenleg - akár online, akár offline - milyen módokon oldják meg az emberek azokat a feladatokat, amikre a szolgáltatásoddal szeretnél megoldást nyújtani?
- A jelenlegi megoldásoknál hol vannak, és mik a felhasználók fájdalompontjai?
- A projekted hogyan illeszkedik a már létező, az adott életeseményhez kapcsolódó szolgáltatásokhoz, és azok igénybevételéhez?
- Milyen mutatókkal lesz a leginkább visszamérhető a szolgáltatásod teljesítménye?
Mit jelent ez az irányelv?
Olyan szolgáltatást alakíts ki, amely valamennyi csatornán - online, telefonos, személyes ügyintézés - ugyanolyan magas minőségű felhasználói élményt nyújt.
Miért fontos ez az irányelv?
Így kerülhető el, hogy egyes felhasználók, kiemelten egyes állampolgárok kirekesztve érezzék magukat, vagy gyengébb színvonalú szolgáltatást kapjanak, mert nem férnek hozzá bizonyos technológiákhoz, vagy nem rendelkeznek a használatukhoz szükséges kompetenciákkal.
Az egységes színvonal kiemelten fontos a felhasználói elégedettség szempontjából abban az esetben is, ha az egyes szolgáltatási elemeket különböző csatornákon lehet igénybe venni.
Figyelembe kell venni, hogy egy adott szolgáltatást nem feltétlenül szükséges teljes mértékben digitalizálni, valamennyi szolgáltatási elem kapcsán azt a csatornát kell előnyben részesíteni, amelyen keresztül a felhasználói igények a legjobban kielégíthetők.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
- A szolgáltatást nyújtóknak biztosítani kell a megfelelő hatáskört, hogy a felhasználói igény megoldásának legjobb módját választhassák.
- Az ügyintézőket és szabályozásért felelős személyeket vond be a felhasználói kutatásba és a tervezésbe.
- Figyeld a különböző csatornákkal kapcsolatos mérési és kutatási eredményeket és használd fel más csatornák fejlesztésére is.
- Folyamatosan edukáld az ügyintézőket, és tudatosítsd bennük az ügyfélélmény fontosságát.
- Vedd figyelembe, hogy az egyes csatornáknál tervezett változtatások hogyan befolyásolják a többi csatornán nyújtott szolgáltatást.
- Figyelj arra, hogy a szolgáltatás digitalizálása esetén se legyen nehezebb a szolgáltatás különböző csatornákon történő igénybevétele.
Kérdések, amelyeket feltétlenül meg kell tudnod válaszolni:
- Jelenleg milyen csatornákon keresztül érhető el a szolgáltatás?
- A különböző csatornáknál mennyiben tér el az ügyfélélmény, melyik csatornák teljesítenek kiemelkedően jól vagy rosszul, és miért?
- A szolgáltatás tervezésekor az ügyintézők és a felhasználók tapasztalatai jelentik a kiindulópontot?
- Az egyes csatornák sajátosságai kellőképpen figyelembe vannak véve?
- A különböző csatornákhoz az ügyfelek ugyanolyan könnyen hozzáférnek?
- Milyen mutatók adják a legjobb visszajelzést arról, hogy az ügyfélélmény valamennyi csatornán egységesen kiemelkedő, és a különböző csatornák az állampolgárok számára egyformán könnyen hozzáférhetők?
Mit jelent ez az irányelv?
A szolgáltatás igénybe vétele legyen egyszerű, intuitív és érthető. Nem szabad, hogy az állami szolgáltatások használata az embereknek stresszes, nyomasztó legyen, és el kell kerülni, hogy használat közben összezavarodjanak, elakadjanak.
Miért fontos ez az irányelv?
A felhasználók elvárásai az állami szolgáltatásokkal szemben is ugyanolyanok, mint a piaci szolgáltatásokkal szemben. A digitális állami szolgáltatások - közigazgatás számára is nyújtott előnyei - csak akkor lesznek megfelelően kiaknázhatók, ha megfelelnek az ügyfelek elvárásainak.
A túlbonyolított szolgáltatások miatti ügyintézési hibák csökkentik egyrészt a megtakarított idő mennyiségét, amit az állampolgárok és az ügyintézők másra is fordíthatnának, másrészt a közigazgatás hatékonyságába vetett bizalom is sérülhet.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
- Alakítsd ki úgy a szolgáltatást, hogy a felhasználók a lehető legkönnyebben elvégezhessék amit szeretnének; lehetőleg első próbálkozásra, a lehető legkevesebb segítséggel.
- Teszteld gyakran a szolgáltatás használhatóságát olyan ügyfelekkel, akik azt már igénybe vették, és a felhasználói célcsoportjaiddal.
- A teszteléshez igyekezz a legalkalmasabb eszközöket, módszereket kiválasztani.
- Mindig a teljes szolgáltatást teszteld, beleértve az online és az offline szolgáltatási elemeket és lépéseket.
- A szolgáltatás a felhasználói igényeknek megfelelő eszközökön legyen elérhető.
- A felhasználók számára legyen egyértelmű, hogy állami szolgáltatást vesznek igénybe, legyen egységes a vizuális élmény.
Kérdések, amelyeket feltétlenül meg kell tudnod válaszolni:
- Mit próbálnak meg elérni a felhasználók a szolgáltatás használatával? Milyen feladatot próbálnak elvégezni?
- A lehetőségekhez képest a legközérthetőbb nyelvezetet használod?
- Hogyan tudnak a felhasználók segítséget kérni használat közben?
- Három perc alatt el tudnád mondani egy ismeretlennek a szolgáltatás lényegét?
Mit jelent ez az irányelv?
Olyan szolgáltatást építs, amelyet mindenki igénybe vehet, beleértve a fogyatékkal élőket, illetve azokat is, akiknek nincs hozzáférése az internethez, vagy nem rendelkeznek kellő készségekkel vagy éppen önbizalommal a technológia használatához.
Miért fontos ez az irányelv?
A közszolgáltatások mindenki számára elérhetők kell, hogy legyenek. A közszféra szervezetei minden állampolgár igényeit figyelembe kell, hogy vegyék, amikor szolgáltatásokat terveznek és nyújtanak.
A bevonó és bárki számára hozzáférhető szolgáltatások teremtenek értéket. A közérthetőség és egyszerű, hétköznapi szóhasználat segít az élethelyzetek minél gyorsabb megoldásában, és támogatja a megértési nehézségekkel küzdő állampolgárokat.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
- A tervezett szolgáltatásnak meg kell felelnie a hozzáférhetőségi irányelveknek, az online és offline szolgáltatások esetében is.
- Kerülni kell csoportok kizárását a kiszolgálni szándékozott közönségből.
- Kutatásokat kell végezni olyan résztvevőkkel, akik a szolgáltatás célcsoportját jelentik, beleértve a sajátos hozzáférési igényű embereket is.
- Meg kell bizonyosodni arról, hogy senki nincs kizárva a szolgáltatás igénybevételéből csak azért, mert nem rendelkezik megfelelő digitális készségekkel vagy internet-hozzáféréssel. A felhasználók ezen körét igény esetén edukációval és támogatással, fokozatosan kell bevonni a digitális megoldások felhasználóinak körébe.
Kérdések, amelyeket feltétlenül meg kell tudnod válaszolni:
- A tervezett szolgáltatás felhasználói igényeinek megismerése során a fogyatékkal élő vagy egyéb nehézséggel küzdő állampolgárok igényeit is figyelembe vettem?
- A felhasználók bevonása során a nem megfelelő digitális készséggel rendelkező felhasználók csoportját is bevontam a tervezésbe?
- Az online szolgáltatás tervezése mellett az offline szolgáltatás hatékony kialakítása is szerepel a céljaim között?
Mit jelent ez az irányelv?
Ahhoz, hogy magas állampolgári élményt nyújtó szolgáltatások születhessenek, kompetenciák széles körének bevonására van szükség, már a kezdetektől. Fontos a piacon ismert kompetenciák és szerepkörök megjelenése az államigazgatásban. Az emberközpontú, ügyfélcentrikus megközelítés elterjedéséhez design szemlélettel kell dolgozni. Kutatni kell a tényleges felhasználói igényeket, és agilis csapatban kell a fejlesztéseket megvalósítani.
Miért fontos ez az irányelv?
A design szemlélet az emberközpontú, ügyfélcentrikus megközelítést jelenti, amely a tényleges felhasználói igények feltárására és agilis csapatmunkára épül a fejlesztések során. Ez fontos azért, mert elősegíti a magas állampolgári élményt nyújtó szolgáltatások létrejöttét, és hozzájárul az államigazgatás modernizációjához, a piacon ismert kompetenciák és szerepkörök bevonásával.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
- A csapatoknak szolgáltatás- és felhasználóközpontúan kell dolgozniuk. Ez magában foglalja tapasztalt szolgáltatástervezők, termékmenedzserek, mérnökök és tervezők bevonását. Ha a szervezet nem rendelkezik a megfelelő kompetenciával, külső segítséget kell igénybe vennie, fontos, hogy ilyenkor olyan szakértőket vonjon be, akiknek nagy tapasztalatuk van digitális szolgáltatások kiépítésében. A csapat összetétele és tapasztalati követelményei a projekt hatókörétől és pénzügyi lehetőségeitől függően változhatnak.
Kérdések, amelyeket feltétlenül meg kell tudnod válaszolni:
- A csapatom tagjai rendelkeznek digitális szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos tapasztalattal?
- A csapatom tagjai építettek már állampolgároknak szánt webes vagy mobilalkalmazásokat?
- Rendelkezik a csapatom a megfelelő szolgáltatástervezői, IT biztonsági, üzleti elemzői és Devops tapasztalattal?
- Jogi és igazgatási kompetencia rendelkezésemre áll a csapatban?
- A tervezéshez szükséges design kompetenciák is jelen vannak a csapatban?
Mit jelent ez az irányelv?
A szolgáltatások soha nem tekinthetők befejezettnek. Az agilis módszerek használata azt jelenti, hogy a lehető legkorábbi szakaszban bevonsz valódi embereket a szolgáltatás használatába, és a szolgáltatást a visszajelzéseik alapján folyamatosan javítod. A szolgáltatás teljes élettartama alatt végezz méréseket és javítsd a szolgáltatást.
Miért fontos ez az irányelv?
A folyamatos fejlesztés azt jelenti, hogy a szolgáltatás teljes élettartama alatt reagálni tudunk a felhasználói igények, a technológia vagy a kormányzati politika változásaira. Így ahelyett, hogy le kellene cserélni, a szolgáltatás képes lesz kiszolgálni az igényeket, ameddig ki nem vezetjük.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
- A projekt minden szakaszában mérned kell, hogy a szolgáltatásod mennyire működik optimálisan a felhasználók számára.
- Ez magában foglalja annak mérését, hogy maga a rendszer milyen jól teljesít, és azt is, hogyan használják a felhasználók valós időben.
- A fejlesztés vezetőinek nagy hangsúlyt kell fektetnie ezen mutatók tanulmányozására, annak érdekében, hogy azonosítsák a problémákat, és meghatározzák, mely hibajavításokat és fejlesztéseket kell előnyben részesíteni.
- A mérőeszközök mellett egy visszajelzési rendszert is ki kell alakítani, hogy a felhasználók közvetlenül is jelenthessék a problémáikat.
- Építsd prototípust már a tervezési szakaszban, és kérj visszajelzést a célcsoporttól, hogy levonhasd a következtetéseket a feltételezéseid helyességével kapcsolatban.
- A mérés módszereit a már működő szolgáltatásnál is alkalmazd.
Kérdések, amelyeket feltétlenül meg kell tudnod válaszolni:
- Melyek a szolgáltatás legfontosabb mutatói?
- Hogyan teljesítenek ezek a mutatók a szolgáltatás élettartama során?
- Milyen rendszerfigyelő eszközök vannak kiépítve?
- Mekkora volumenű a 10 legnépszerűbb szolgáltatásom tranzakciószáma?
- Mennyi a megkezdett és a befejezett tranzakciók százalékos aránya?
- Hogyan mérem az ügyfelek elégedettségét?
- Milyen eszközök állnak rendelkezésre a felhasználói viselkedés mérésére?
- Mekkora a visszatérő felhasználók aránya?
Mit jelent ez az irányelv?
Mérd fel és tervezd meg, hogy a szolgáltatás kapcsán milyen adatok kerülnek gyűjtésre, tárolásra és továbbításra. Mindenképpen számításba kell venni azt is, hogy a gyűjtött adatok milyen célból, hogyan kerülnek felhasználásra, az adatok meddig lesznek megőrizve, az állampolgárok hogyan gyakorolhatják a személyes adataikkal kapcsolatos jogaikat.
Mindig alaposan járj utána, hogy milyen kötelezettségeid vannak, és milyen kockázatok merülnek fel az adatkezelés, az adatbiztonság, és a szolgáltatásnyújtás során szerepet játszó információrendszerek biztonsága kapcsán.
Miért fontos ez az irányelv?
Az állami szolgáltatások igénybevétele során általában sor kerül különböző személyes adatok, és különleges személyes adatok kezelésére is. Egyfelől az állampolgárok nem szívesen vesznek igénybe állami szolgáltatást ha attól félnek, hogy az adataik illetéktelenekhez kerülhetnek, másfelől az adatvédelmi és információbiztonsági szabályozásból fakadóan jogi kötelezettség az adatok megfelelő kezelése.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
- Ki kell dolgozni a megfelelő kockázatkezelés és -menedzselés rendszerét az adatvédelmi és információbiztonsági incidensek megelőzése, és a bekövetkezett incidensek szakszerű kezelése érdekében.
- Külön tervet és költségvetést kell biztosítani a biztonsági rendszerek folyamatos karbantartására és fejlesztésére.
- A személyes adatok gyűjtése és felhasználása során mindig a felhasználók érdekét kell elsődlegesnek tekinteni.
- Ha a szolgáltatás igénybevétele során szükség van a személyazonosság megerősítésére vagy hitelesítésére, annak olyan módját kell választani, ami arányos az elkerülni kívánt kockázattal.
- Már a szolgáltatás fejlesztése során be kell vonni a megfelelő adatvédelmi és információbiztonsági szakembereket.
- A szolgáltatáson sérülékenységi és penetrációs teszteket kell végezni élesítés előtt és után.
Kérdések, amelyeket feltétlenül meg kell tudnod válaszolni:
- A szolgáltatás kapcsán sor kerül személyes adatok gyűjtésére?
- Ha igen, erről a felhasználók hogyan kerülnek tájékoztatásra?
- Biztosan minden gyűjtött adatra szükség van?
- Hogyan gyakorolhatják a felhasználók az adataikkal kapcsolatos jogaikat?
- Van olyan a személyes adatok között, ami megosztásra kerülhet más rendszerekkel, személyekkel, cégekkel vagy a közigazgatás más szereplőivel?
- Milyen rendszerességgel tesztelik a rendszer sérülékenységét?
- Hogyan jelenthetők be a biztonsági problémák?
Mit jelent ez az irányelv?
Válassz olyan technológiákat és eszközöket, amik a legjobban segítik a jó minőségű szolgáltatások költséghatékony fejlesztését, üzemeltetését és karbantartását.
Miért fontos ez az irányelv?
Egy technológia melletti elköteleződés általában komoly befektetést jelent. Ezért olyan technológiákat válassz, amikkel a fejlesztő csapat hatékonyan fog tudni dolgozni.
Fontos szempont a szolgáltatások megfelelő skálázhatósága és költséghatékony működtetése. Meg kell fontolni például, hogy érdemes-e az alkalmazást felhőben futtatni, a választott technológia illeszkedik-e a meglévő architektúrába, mennyire elterjedt a használata, megfelelő lehet-e valamilyen nyílt forráskódú technológia használata. Ez utóbbi különösen fontos lehet a szállítói függőségek csökkentése szempontjából.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
- Törekedni kell a minőség és a költséghatékonyság egyensúlyára.
- Érdemes olyan technológiákat választani, amik a piacon is széles körben elterjedtek.
- Meg kell vizsgálni a felhőben történő futtatás lehetséges előnyeit és hátrányait, esetleges kizáró okokat, és ennek megfelelően kell dönteni az infrastruktúráról.
- Meg kell vizsgálni, hogy a választott technológiák mennyire hatékonyan válthatók ki opensource megoldásokkal, ennek előnyeit és hátrányait.
- A fejlesztőcsapatnak a megrendelő számára is érthetően be kell tudnia mutatni, hogy milyen indokok alapján választották az adott eszközt, technológiát.
- Át kell látni a választással járó költségeket, és szükség esetén tudni kell váltani a technológiák és eszközök között.
- Ki kell dolgozni a legacy rendszerek és technológiák leváltásának stratégiáját.
Kérdések, amelyeket feltétlenül meg kell tudnod válaszolni:
- Milyen technológiai stack került kiválasztásra és miért?
- Milyen környezetben fut majd az alkalmazás és miért?
- Mennyire elerjedtek a választott eszközök és technológiák?
- Mennyire függsz egy-egy szállítótól vagy technológiától?
- Milyen költségekkel jár az adott technológiák és eszközök használata?
Mit jelent ez az irányelv?
Lehetőleg legyen az alkalmazás nyílt forráskódú, és építsd azt olyan nyílt szabványokra, amelyeket az államigazgatásban és a piacon is használnak. Ha elkészülsz egy mintával vagy komponenssel, oszd meg azt a nyilvánossággal, hogy más is fel tudja használni.
Miért fontos ez az irányelv?
A közös komponensek és minták használata azt jelenti, hogy nem kell újra megoldani a már megoldott problémákat. Egy már alaposan tesztelt komponens vagy minta használata költséghatékony módon nyújt magas és egységes élményt a felhasználóknak. Ha új megoldást fejlesztesz, azt oszd meg másokkal is, hogy ők is profitálhassanak belőle.
A nyílt szabványok elősegítik a szolgáltatások következetes működését, és átjárhatóságát. Így csökken a technológiai vagy szállítói függőség, a változások pedig gyorsabban és egyszerűbben lekövethetők.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A fejlesztő csapat lehetőség szerint:
- Használjon nyílt szabványokat és abban az esetben javasolja új szabvány bevezetését, ha nincsen olyan, amely megfelelne az igényeknek.
- Használjon sztenderd állami technológiai komponenseket, ahol csak lehetséges.
- Maximálisan legyen rugalmas a technológia alkalmazásában, építsen API-kat.
- Amennyiben új komponenst hoz létre, azt oszd meg, és tedd az állami keretrendszer részévé.
Kérdések, amelyeket feltétlenül meg kell tudnod válaszolni:
- A szolgáltatás tervezésekor építettem már meglévő állami szabványra, mintára vagy komponensre?
- Csak akkor alkotok új szabványt, ha nem tudtam meglévőt azonosítani?
- Rugalmas, laza kapcsolódású komponensekkel tervezek?